A dominikai rum

Története, előállítása, főbb jellemzői

A Dominikai Köztársaság gazdag tradícióval rendelkezik a rumkészítés terén, amely többszáz éves múltra tekint vissza a karib térségben. A dominikai rum nem csupán egy közkedvelt és ízletes alkohol, hanem a helyi kultúra, a tradíciók és a karibi ízvilág kifejeződése is egyben. Akár egy frissítő koktél formájában, akár önállóan élvezzük, a dominikai rum mindenképpen különleges ízélményeket kínál.

A rum története

A rum eredete egészen  Ázsiáig nyúlik vissza, de népszerűségre valójában a Karib-térségben tett szert. Érdekesség, hogy a 17. században az ültetvényeken dolgozó rabszolgák figyeltek fel arra, hogy a cukorfinomítás melléktermékeként keletkező melasz a meleg trópusi klímában erjedni kezd. Az így keletkezett rum pedig hamar népszerűvé vált, és gyártásának középpontjába a tökéletes klímával rendelkező trópusi ültetvények kerültek.

A rum a 18. században már az amerikai kontinens egyik legkedveltebb italának számított, évente körülbelül 14 litert fogyasztottak fejenként. Népszerűsége a 19. században a különféle kereskedelmi korlátozások és a szesztilalom idején lecsökkent, a tilalom 1933-as vége után azonban a rum újból a reneszánszát élte.

Előállítása

A rum előállításának folyamata több lépésből áll, amelyek közül mindegyik különleges gondosságot igényel.

1. “Betakarítás és kinyerés”: A cukornádat a betakarítása után azonnal préselik, hogy elnyerjék a cukornádlevet. Ez a lépés elengedhetetlen, hogy megőrizzék a magas cukortartalmat és elkerüljék a fermentációt okozó baktériumok megjelenését.

2. “Erjesztés”: A kinyert cukornádlé vagy melasz ezután az erjesztőtartályokba kerül.  Vízzel higítva, a megfelelő cukortartalom mellett, élesztő hozzáadásával megindulhat a folyamat. Az erjesztés során keletkeznek az ízletes és gyümölcsös észterek, amelyek gazdagítják a rum karakterét.

3. “Lepárlás”: A lepárlás során különböző technikákat alkalmaznak, például rézüstös és desztilláló oszlopokat, amelyek segítenek az íz koncentrálásában és a tisztaság fenntartásában. Az így nyert párlatok íze jelentős mértékben függ a használt lepárlási módszerektől.

4. “Érlelés”: Az érlelési folyamat során a rum tölgyfahordókban pihen, ahol gazdagabb ízvilágot nyer. A hagyományos érlelés időtartama változó, de az idő előrehaladtával a rum színe és íze is fokozódik. Érdekesség, hogy sok fehér rum is tölgyfahordóban érlelődik, mielőtt palackozásra kerül.

5. “Keverés”: Az érlelt rumokat különböző korú és stílusú párlatokkal keverik, hogy elérjék a kívánt ízprofilt. A palackon feltüntetett kor a legfiatalabb rumra vonatkozik.

A dominikai rum főbb Jellemzői

A dominikai rum kizárólag melaszból vagy cukornádléből készül, és egyedülálló ízvilágát a tölgyfahordós érlelésnek köszönheti. Vanília, karamell és fűszeres jegyek jellemzik, ami gazdag ízélményt biztosít. A legnépszerűbb márkák közé tartozik a Barceló, amely különösen innovatív, és a Brugal, amely a helyi piacon és a Karib-térségben is kedvelt. Az alkoholtartalom legalább 37,5%, ami lehetővé teszi, hogy különböző koktélokban is remekül érvényesüljön.